Néhány gondolat a Kovács módszerről

A Kovács-módszer alkalmazása Jászberény Város Óvodai Intézménye Gézengúz Óvodájában

 

Néhány gondolat a Kovács-módszer jelentőségéről

 

Óvodánkban 2014 szeptembere óta van arra lehetőség, hogy a gyermekek heti rendszerességgel részt vegyenek, a Kovács-módszer mozgáspihenő tornákon.

A Kovács-módszer a munkaképesség-gondozás pedagógiája. Célja a résztvevők helytállásának segítése. Az óvodai-munkaképesség gondozás célja: a könnyebb, eredményesebb és egészségesebb tanulás-tanítás elősegítése.

A Kovács-módszer összetevői

A Kovács-módszer öt területet foglal magába, melyek egységes egészet képeznek, egymást átfedik és kiegészítik. (1. ábra) Az öt részterület a következő:

1. Az egészséges életmód programja, mely segítséget kíván nyújtani a modern életkörülmények között az egyénileg legkedvezőbb fizikai és idegállapot megteremtésében és megőrzésében. Eszközei: a munkaképesség-gondozó mozgás, a légzéstréning, a friss levegő, napfény és víz hatásainak felhasználása, a tevékeny és nyugalmi pihenés helyes szervezése és a kiegyensúlyozott táplálkozás.

 

2. Ésszerű munkamódszer, mely a munka, helyes ütemezésével és tevékeny pihenők beiktatásával segít megelőzni a mély elfáradást és ezzel a foglalkozási ártalmak és betegségek kialakulását.

 

3. Nevelési modell, melynek alapelve az, hogy az óvodában nem elég a követelményeket felállítani, hanem emellett gondoskodni kell a teljesítés emberi feltételeiről is.

 

4. Mozgásrendszer, mely kifejezetten a munkaképesség fejlesztésére és fenntartására irányul. Ezen belül külön területet képez a fejlesztő mozgások eszköztára, mely a tanuláshoz szükséges alapkészségek megteremtését szolgálja.

 

5. Elméleti háttér, a munkaképesség-gondozás metodikája és didaktikája, valamint a pedagógus számára legfontosabb anatómiai és élettani ismeretek.

A Kovács-módszer hármas feladatot tölt be:

1. Az ember szervezetének előkészítése a várható terhelésekre. Ez az előkészítés vonatkozhat mind a hosszú távú, mind a rövid távú feladatokra.

Rövid távú feladat a légzés és keringés felfrissítése rövid mozgásprogrammal, amely jobb koncentrációt, erősebb motivációt eredményez, és ezzel javítja a teljesítményt.

Hosszú távú feladat például a görcsös írás javítása lazító léggömbös játékokkal, vagy a szélsőséges magatartás normalizálása a vegetatív idegrendszert nyugtató egyéni mozgásprogrammal és életrendi szabályozással.

 

2. Védelem a foglalkozási ártalmak ellen. A magas óraszámú szellemi tevékenység, a túlnyomó ülőterhelés, a mozgáselégtelenség és még számos egészséget veszélyeztető tényező folyamatos ellensúlyozása annak érdekében, hogy a gyermekek és pedagógusok elkerüljék az idegi-fizikai károsodásokat.

 

3. Leromlás esetén a munkaképesség helyreállítása az egészségzónán belüli esetekben. Ez arra vonatkozik, hogy mindaddig, amíg a munkaképesség állapota nem érte el a betegség határvonalát, a pedagógus feladata és lehetősége a leromlásból való visszaállítás.

 

 

Összeállította: Mészárosné Mizsei Edit

(óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus)

 

Felhasznált irodalom: Dr. Pásztor Zsuzsa: A Kovács-módszer a fejlesztő pedagógiában Budapest 2011 Kovács-módszer Stúdió Egyetemi tankönyv