Zenei Világnap a Fürkész Tagóvodában
„Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.” /Kodály Zoltán/
Október elseje a zene világnapja, amikor a világon mindenütt a zenét ünnepeljük. Óvodánkban hagyományainkhoz hűen, október 21-én, szerdán minden a zene jegyében telt.
A járványügyi protokoll betartása mellett a délelőtt folyamán óvodásaink megtekinthették – IKT eszközön – az olasz zeneszerző Vivaldi: A négy évszak című művéből az Ősz tételt. Az esztétikai élményen túl megismerkedtek a zeneműben megjelenő hangszerek hangjával, azok neveivel. Ezt követően az óvónők előadásában ismert gyermekdalokat hallgathattak meg. Meghallgatták a hangmagasságok különbözőségeit, a dalokban a többszólamúságot, valamint nagy tapssal jutalmazták az óvónői kánont. Egyik óvó néni erre az alkalomra még egy rövid gyermekdalt is megtanult hegedűn előadni, majd a gyermekek szemügyre vehették a vonós hangszert.
A szép, őszies napsütéses időjárás az óvoda udvarára csalogatott bennünket. Itt folytatódott tovább a színes program. Az udvar egymástól távol lévő szegleteiben elhelyezett négy „állomáshelyen” óvónénik várták a négy óvodai csoportból alakult csapatokat. A gyermekeknek lehetőségük volt a jól elvégzett feladatért cserébe pontokat szerezni. Pontgyűjtőként egy kottalapot kaptak, amelyre az elvégzett feladatok helyes teljesítése után egy hangjegyet szerezhettek, melyet tetszés szerint helyezhettek el, ragaszthattak be a kottalap vonalaira. Az állomásokon színes és változatos feladatokat kellett végrehajtaniuk. Volt itt hangszerpuzzle összeállítása mely közben megbeszélték az adott hangszer jellemző tulajdonságait. Általuk ismert, az óvodai élet tevékenységei során megszólaltatott hangszerek hangját kellett felismerniük és a hangszer képével azonosítani. Hívóképek segítségével ismert mondókát, dalt kellett előadniuk. Az énekes játékokat örömmel játszották a melengető napsütésben. A ritmuskártyák felismerése és a ritmus tapsolása sem okozott gondot, az ügyes, bátor jelentkezők saját maguk találhattak ki újabb és újabb ritmus variációkat.
Az „állomásokat” végig járva a pontgyűjtő füzetek megteltek, ahogyan az óvoda udvara a gyermekek vidám énekhangjával. A nap végén mindannyian zenei élményekkel gazdagodva, a zene szeretetével telve tértünk haza.
Farkas-Sári Brigitta
