Kezdőlap   Oktatási Hivatal Bázisintézménye

Oktatási Hivatal Bázisintézménye

Oklevél

Jászberény Város Óvodai Intézmény jó gyakorlatai

Mottó:

„A minőség életmód és életfilozófia.
A minőség filozófiája a változás és változtatás filozófiája.”

 

1. „FÜRKÉSZ erdei óvoda és környezettudatos nevelés a fenntarthatóság jegyében”

 

A jó gyakorlat a külső világ tevékeny megismerését szolgálja erdei óvoda és természet közeli programok alkalmazásával.
A gyakorlat a projektmódszert alkalmazza, amely segítségével minden gyermek érdeklődésének megfelelően komplexen dolgozhat fel egy-egy témát. A természet-közeli programokkal közvetlen tapasztalási lehetőségeket biztosítunk.
A valódi tudást a gyermek maga fejti meg, tevékenység által sajátítja el, lehetőséget kapva az érzékelés, észlelés gyakorlására, fejlesztésére.
A megismerés folyamata elsősorban a természetben zajlik, így a gyermekek olyan viselkedési és cselekvési normákat gyakorolhatnak, mely az élő természet megfigyelésére, a hagyományos természet közeli életmód megtapasztalására, megismerésére ad alkalmat.
A tevékenységek szervezése mikro-csoportosformában történik, az egyes gyermek képességeinek megfelelően.
A program alkalmas a helyi népszokások-, tanyasi nép életformája-, hazai táj-, letűnt kultúrák pl. indián, lovagi kor, stb. értékeinek megismertetésére is, mely segíti a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakulását a fenntarthatóság elvének érvényesülését.

 

2. „Tündérvölgy” drámajáték az óvodában

Napi gyakorlatunkban – a gyermekek drámai élmény- és tapasztalatszerzéshez, kiaknázzuk a drámapedagógia eszközeit, a játékot, a képességfejlesztő komplex tevékenységeket, nevelési játékokat és a színházi nevelés területeit.
A drámajáték olyan tapasztalat, tudásanyag, műveltségtartalom beépítését teszi lehetővé a mindennapok gyakorlatában, amelyet gyermekeink egy fiktív maguk által épített világban, szereplőként bevonódva, élnek meg.
A programban a szokás- és szabályrendszer folyamatosan alakul a gyermekközösség kooperációja által. Lényeges elem, hogy a gyermekek nem a felnőttek korlátaiba ütközve élik napjaikat, hanem a közösség szabályrendszere mentén élnek.
A játékok során az egyéni különbségek figyelembe vételével, differenciált, egyénre szabott tervezéssel hátránykompenzáció és tehetséggondozás is megvalósul.
Az óvodapedagógusok, a szülők és a gyermekek közös élmények alapján működnek együtt, mivel ünnepeinket, hagyományainkat megélt módon közvetítjük.
A drámajátékot a nap folyamán bármikor alkalmazzuk, de lehet egy egész játékidő, akár több napon keresztül vitt tevékenységlánc alapja is.

  • A szakértői játék egyik legjellemzőbb ismérve az folyamatosan épülő szerep, pontosan meghatározott tér-, eszközhasználat, bővülő tartalmi elemek.
  • Sajátos módon szervezünk színházi nevelési drámát gyermekeinknek. Ez a dramatikus tevékenység jó lehetőséget ad a nevelőközösség együttműködésére, a gyermekcsoportok színházi bevonódásához, probléma körbejárásához.

A folyamatosan kialakult “játéktár” lehetővé teszi, hogy a gyerekek maguk is kezdeményezhetik kedvenc játékaikat. Ezt segíti minden csoportban a „kincses kosár”, melyben a gyerekek megtalálhatják a szükséges kellékeket, jelmezeket. Természetesen ezeknek a játékoknak a nagy része az udvaron, a füves terepen is jól játszhatóak. Ezért van, amikor a szabadban kezdeményezünk, vagy kezdeményeznek a gyermekek.

 

3. Nevelési eredményvizsgálat

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait.
Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon-követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. Az egyéni fejlesztési terv az óvodák csoportnaplóiban található.

3.1  Tervezés

Napi munkánk során kiemelt jelentőséggel kezeljük az egyénre szabott módszerek és eszközök alkalmazását, mint az óvodai tanulás jellemzőjét. Mindez már magában foglalja a differenciálást, azt, hogy a személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. Ebből következően a fejlesztés nem azt jelenti számunkra, hogy felzárkóztatjuk, vagy visszafejlesztjük a gyermeket átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni.
Az éves tervben az intézmény működésének és a nevelők munkájának szabályozására kerül sor, melynek része a csoportok pedagógiai és működési terve, a napi-, heti rend, szolgáltatási kínálat, gyermekvédelemi-, nemzetiségi nevelés feladatai, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési terve, stb.
Az éves terv aktualizálása havi bontásban, hálóterv formájában is az érdeklődők rendelkezésére áll, valamint megtekinthető az intézmény honlapján – www. jaszberenyiovik.hu.
A csoportnaplóban az óvodapedagógusok heti rendszerességgel, három szintre differenciálva készítik el a készség- és képességfejlesztési tervet, csoportszintre és egyénre tervezetten egyaránt.

3.2 Mérés – értékelés

Intézményünkben az integrációt és az egyénre való odafigyelést segíti, hogy adaptáltuk a Holland Belső Gondozói Rendszer (BGR) minőségfejlesztési projekt egyes elemeit, különös tekintettel a HH/HHH, az SNI gyermekek szakszerű ellátása, valamint a tehetségfejlesztés érdekében.
A feladatellátást a gyógypedagógusunk koordinálja, mint belső gondozó (BG).

A BGR mellett, 2000-ben sajátos pedagógiai mérési – értékelési rendszert dolgoztunk ki a csoport- és a gyermekek fejlődésének nyomon követésére.
A nevelési tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések eredményeit sikerkritériumokhoz viszonyítva mérjük.
A gyermekek értékeléséhez szükséges közös értékrendszert a „fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére” című program elemünk tartalmazza, amely intézményünk kimeneti sikerkritériumát is jelenti, erre épül a gyermekek és a csoport mérési rendszere is.

Egyéni fejlettségmérés
A konkrét mérés elvégzéséhez kilenc mérési terület kijelölésére került sor (Egészséges életmód jellemzői; Érzelmi nevelés, szocializáció; Akarati tulajdonságok; Anyanyelvi fejlettség; Játék jellemzői; Mozgás; Finommotoros képességek jellemzői; Pszichés funkciók jellemzői – Érzékelés-, észlelés; Emlékezet-, figyelem-, gondolkodás.) melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez hat-hat szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk. A szempontok mellett 0-tól 4-ig tartó becslési skála található, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható.
Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján.
A számok felhasználásával nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken.
A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosítjuk.

Csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése
Az egyéni értékelés a folyamatban a fő feladatok és tevékenységformák tervezése során a sikerkritériumokkal való egyéni összevetés alapján történik. Ennek összesítése adja a csoportszintű értékelést. A csoportszintű sikerkritériumhoz rendelt célértéket mindenkor az adott csoport óvodapedagógusai rögzítik a csoportnaplóban
Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési – fejlesztési tervezése.
Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja, amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó óvodapedagógusok munkájának megfigyelésére épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire.
A mérés során keletkező számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani.
Az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart.
A mérési eredmények összegzése tagóvodánként és intézményi szinten is elkészül, mely lehetőséget biztosít az összehasonlító elemzésre.
E tapasztalatok összegzése alapján történik az objektív értékelés, amely a további fejlesztés meghatározója.

 

4. Kompetenciafejlesztés az óvodában

A jó gyakorlat célja annak bemutatása, hogyan lehet egy – több tagóvodában (8) működő – intézmény helyi nevelési programját azonos szemlélettel, az egyes óvodák egyéni arculatát megőrizve megvalósítani.
További célok:
– konkrét tevékenységek, gyakorlatok bemutatása az integrált nevelés lehetőségeire – a felzárkóztatás és tehetségfejlesztés hogyanjára;
– az óvodapedagógusok szemléletének változtatása-, módszertani kultúrájának fejlesztése különös tekintettel a differenciált, egyéni fejlesztéssel kapcsolatosan;
– a bemutatott módszerekkel, eszközökkel, szervezeti formákkal, a konkrét mérési – értékelési eljárással a gyermekek fejlesztésének segítése, fejlődésük folyamatos nyomon követése.
A jó gyakorlat a gyermekek életkori sajátosságait, valamint az egyes gyermek eltérő adottságait, ismereteit, képességeit, készségeit, attitűdjét veszi figyelembe. Ennek megfelelően már a komplex heti tervezés több szintre történik, melyben a képességfejlesztés az alap és ehhez hozzárendelt az ismeretanyag átadás. Ezen szemlélet biztosítja, hogy nem „tanagyag” tanítása, hanem egyéni fejlesztés történik differenciáltan, tevékenykedtetés által.
Mivel a fejlődés legintenzívebb színtere a játék ezért kiemelt a játék tevékenység, amely során a gyermek tapasztalatot szerez, tanul, örömhöz-, sikerélményhez jut. A programban maga a tanulás is játéban integrált, önkéntes és cselekvéses.
Alapfeltétel az egyenlő bánásmód megvalósulása érdekében a differenciált nevelés, a szegregáció- és a diszkriminációmentesség biztosítása. A program a legtöbb tevékenység szervezése során elveti a frontális foglalkozatási forma gyakorlatát. E szervezeti forma helyett az egyéni képességekhez mért, differenciált fejlesztési formában látja el a tehetséggondozást, a hátrányok-, különbözőségek kezelését és az integrált nevelést.

 

5. OVI – ZSARU

A prevenció hatékony formájának tartjuk, hogy olyan információk birtokába juttatjuk a gyermekeket, amelyek alapján fel tudják ismerni a vészhelyzetet, el tudják azt kerülni és reagálni tudnak rá.  E feladat megoldása érdekében csatlakoztunk az országos Ovi – ZSARU programhoz. A program szervezésébe mindenkor besegítenek a jászberényi Rendőr Kapitányság dolgozói is.
A program átöleli és feldolgozza mindazon életszerű, veszélyforrást tartalmazó helyzeteket, melyek otthon és közvetlen környezetükben érhetik a gyermekeket, figyelembe véve, hogy ne félelmet keltsünk, hanem a magabiztos viselkedést, és a veszély elkerülésének lehetőségét erősítsük meg.
A program kapcsán a gyermekek különböző állomásokon teljesíthetnek feladatokat, szerezhetnek ismereteket.

  • A KRESZ pályán rendőri irányítás mellett gyakorolhatják a helyes közlekedés szabályait és ismerkedhettek a jelzőtáblákkal.
  • Megismerhetik a rendőrautó felszereléseit. Közben beszélgethetnek „Rendőr Robival”, akivel bármilyen problémát meg lehet osztani a mindennapokban is.
  • „Rosszcsont Ricsi” – bábfigura a veszélyes anyagokra hívja fel a gyermekek figyelmét.
  • A résztvevők kipróbálhatják, hogyan vesznek a rendőrök ujjlenyomatot, és ismeretet kapnak, hogyan segíti ez a bűnözők felkutatását.
  • Megismerhetik a segélyhívó számokat, megtanulják, mit kell segélyhívás esetén mondaniuk.
  • Filmvetítés keretében megtanulhatják, hogy idegenekkel nem szabad elmenni, édességet elfogadni, vagy amikor egyedül vannak otthon, senkit sem szabad beengedni.
  • A rendőrkutya munkájának bemutatása érzékelteti, hogyan segíti a kutya a rendőri munkát, mennyire hallgat a gazdájára, és hogyan teszi ártalmatlanná a rablót, miközben arra is vigyáz, ne legyen a gyerekeknek semmi bajuk.

5.1 Közlekedésbiztonságra nevelés

A közlekedésbiztonságra nevelés érdekében elsajátíttatjuk a kerékpár helyes használatát, illetve megismertetjük a kerékpáros közlekedés szabályait. Az óvodák környéki mellékutcákban folyamatosan szervezünk rövid túrákat, élményszerző kirándulásokat, a helyes utcai közlekedés megtapasztalása érdekében.
Több óvodánk udvarában található KRESZ-park, ahol naponta gyakorolhatják a gyermekek a szabályokat és a kerékpározás technikáját, alkalmanként rendőri segítséggel.
A Rendőrség által meghirdetett – „Közlekedésbiztonság és Baleset megelőzés” – programjához kapcsolódva kerékpáros vizsgát tehetnek az iskolába készülő gyermekeink. A „szóbeli vizsga” után egy előre meghatározott útvonalon kell szabályosan végigkerékpározni. Ennek eredményeként „igazi” fényképes, névre szóló „VEZETŐI ENGEDÉLYT” kapnak a sikeresen vizsgázók.
A program folytatásaként – már több éve – május végén egy nyolc főből álló csapattal képviseltetjük városunkat a Budapesten megrendezésre kerülő MINI KRESZ „PINDUR-PANDUR KI-MIT-TUD” kerékpáros versenyen, ahol gyermekeink mindenkor sikeresen teljesítik a feladatokat.

 

6. Vízi játék az óvodában

Az új Központi Óvodában egyedülálló lehetőség, hogy helyben egy szép és modern medence áll rendelkezésre külön öltözővel és zuhanyzóval.
A medence mérete és az óvodapedagógusok felkészültsége elsősorban a vízhez szoktatáshoz biztosítják a feltételeket.
Elsődleges célunk tehát a gyermekek vízhez szoktatása, a víz megszerettetése, a víz, mint új közeg megismertetése, olyan biztonságos mozgás kialakítása a vízben, mint a szárazföldön.
A vízbiztonság alapelemeit a vízbiztonsági alapgyakorlatok jelentik, mint merülés, vízben való látás, légzés, elfekvés-leállás, siklás, vízbe történő ugrások.
Az alapgyakorlatokból első feladat, hogy a gyermekek megismerkedjenek az új közeg szokatlan hatásaival, és otthonosan járjanak, fussanak, változtassanak helyet a vízben.
A vízhez szoktatás során megtanítjuk a gyerekeknek a vízi légzéstechnikát.
Fontos elvünk, hogy a víz megszerettetése játékosan, önként, örömmel történjen. A megfelelő fegyelem mellett legyen jelen jókedv, humor, nevetés a hatékony nevelés érdekében.

 

7. „Kisművészek” – tehetséggondozás a vizuális kultúra területén

Intézményünkben tehetségfejlesztő csoport megalakításával kívántunk lehetőséget teremteni egy speciális képzésre azoknak a gyermekeknek, akik kiemelt tehetséget mutatnak a vizuális kultúra területén, önként és szívesen vállalják ezt a plusz tevékenységi formát.
A gyakorlat globális célja a művészeti nevelés, tehetséggondozás a vizuális kultúra területén.
További célok

  • A gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése, a művészeti értékek speciális irányú közvetítésével.
  • A gyermekek élmény- és fantáziavilágának gazdagítása, a szép iránti nyitottság, igényesség és esztétikai érzékenység alakítása.
  • A gyermek művészetekhez való érzelmi kötődésének kialakítása.
  • Eredményes részvétel, különböző rajzpályázatokon.

A gyakorlat lehetővé teszi az egyénre szabott feladatok differenciált megoldását, figyelembe veszi a gyermek érdeklődését, képességeit, munkatempóját, alkalmat teremt olyan beszélgetésekre, akár vitákra is, melyek által közelebb kerülnek az adott témákhoz.
A gyakorlat során a szülőket aktív részeseivé tesszük a munkafolyamatoknak.
Otthoni feladatok adásával lehetőségük nyílik a foglalkozások anyagának előkészítésére – valamint az elkészült munkákat a foglalkozások végén megtekintve véleményt alkotni, megbeszélni.

 

Jászberény, 2017. 06. 01.

Beszteri Éva

intézményvezető

 

 

 

Kapcsolattartó: Papp Mária
Telefon: 57/504-261; +36 204808410
Fax: 57/504-261
E-mail: ovintjb@pr.hu