Kezdőlap   Fürkész Óvoda   Szüreti mulatság

Szüreti mulatság

 

 

A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. Valaha igazi „sátoros ünnep” volt, ilyenkor a család apraja-nagyja kivette a részét belőle.

Régi népdalaink ma is idézik ezt a nagy eseményt:

„Ettem szőlőt, most érik…” „Ősszel érik babám a fekete szőlő…” „Érik a szőlő hajlik a vessző…”

Minden évben gyorsan elrepül a nyár, kinek örömére kinek bánatára. Bár a napsugarak

még próbálkoznak felmelegíteni, felvidítani napjainkat, de visszavonhatatlanul jönnek a hosszú, hűvös esték.

A „Fürkészek” szüreti mulatsága idején már a nappalok is igen mogorvák voltak, ezért a kijelölt naphoz képest 1 nappal későbbre toltuk a szőlő feldolgozását.

Az előkészületek a nagy nap előtt 2 napon át folytak a csoportszobákban: ábrázoló tevékenység: szőlőfürtök különböző technikákkal, madárijesztő készítés, őszi gyümölcsökből gyümölcs-saláta készítése stb.

Az időjárás szerda reggelre kedvezett nekünk végre—így „Gabi gazda” jó kedvűen invitálta a gyerekcsoportokat: „Munkára fel!” Daráltuk, sutultuk a szőlőt, úgy ahogy kell, mindenkinek jutott feladat!

De volt lehetőség kézműves foglalkozásokra is: kukoricafosztásból csuhéfigurák alakultak, és az arcfestés sem maradhatott ki- sok kis szőlőfürttel a gyerkőcök arcán.

Mások mogyorót, diót törtek, gyorsan bekebelezve a finom magvakat. Aki még bírta ugrálhatott trambulinon. A kicsik nem igazán tudtak választani, így helyszínről helyszínre vándoroltak, hogy mintegy egyszerre részesei lehessenek minden „mulatságnak”.

Ehhez a napunkhoz hozzátartozik a néptánc, alig van olyan gyerek és felnőtt aki ezt kihagyná,

különösen, hogy ekkortájt már túlvagyunk a nap nehezén…

Délidőben az udvaron megterített asztaloknál ebédeltünk, friss, édes musttal leöblítve az

ebédet. Most is tartalmasra sikerült ez a hangulatos nap, ráadásul megtapasztaltuk: a munka együtt, vidáman jobban telik.

 

 

Egy „Fürkészes” óvónéni