Oklevél bázis

 


OKTATÁSI HIVATAL BÁZISINTÉZMÉNYE

 

Jászberény Város Óvodai Intézménye

Központi Óvoda

5100 Jászberény, Bajcsy – Zs. u. 10.

 

 

Intézményvezető: Beszteri Éva

Telefon: 57/504-260; +36 204810112

E-mail: intezmeny@jaszberenyiovik.hu

 

 

Kapcsolattartó: Papp Mária

Telefon: 57/504-261; +36 204808410

E-mail: intezmeny@jaszberenyiovik.hu

 

 

 

  

Jászberény Város Óvodai Intézmény jó gyakorlatai

Mottó

 „A minőség életmód és életfilozófia.

A minőség filozófiája a változás és változtatás filozófiája.”

 

1.      FÜRKÉSZ erdei óvoda és környezettudatos nevelés a fenntarthatóság jegyében”

 

A jó gyakorlat a külső világ tevékeny megismerését szolgálja erdei óvoda és természet közeli programok alkalmazásával.

A gyakorlat a projektmódszert alkalmazza, amely segítségével minden gyermek érdeklődésének megfelelően komplexen dolgozhat fel egy-egy témát. A természet-közeli programokkal közvetlen tapasztalási lehetőségeket biztosítunk.

A valódi tudást a gyermek maga fejti meg, tevékenység által sajátítja el, lehetőséget kapva az érzékelés, észlelés gyakorlására, fejlesztésére.

A megismerés folyamata elsősorban a természetben zajlik, így a gyermekek olyan viselkedési és cselekvési normákat gyakorolhatnak, mely az élő természet megfigyelésére, a hagyományos természet közeli életmód megtapasztalására, megismerésére ad alkalmat.

A tevékenységek szervezése mikro-csoportos formában történik, az egyes gyermek képességeinek megfelelően.

A program alkalmas a helyi népszokások-, tanyasi nép életformája-, hazai táj-, letűnt kultúrák pl. indián, lovagi kor, stb. értékeinek megismertetésére is, mely segíti a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakulását a fenntarthatóság elvének érvényesülését.

 

2. OVI KÖNYVTÁR

 

A jó gyakorlat bemutatja, milyen rendszerben működhet egy – gyermekek által kitalált – óvodai könyvtár, melynek elnevezése „Hét titok csodálatos könyvtára”. A program bemutatja a „könyvtárosok” munkaidejét, heti rendjének szervezését, a kapcsolati háló építését, a könyvtárosi munka és az IKT eszközök kapcsolati rendjét, valamint az olvasás megszerettetésének hogyanját.
A gyakorlat példát mutat arra, hogyan adható át az iskolába készülők tudása a következő generáció számára, „mentor-gyakornok” viszonyban. A jó gyakorlat tartalmazza azokat a gyermeki ötleteket, felnőtt innovációkat, amelyekkel színesíthető, folyamatosan motiválható a könyvtárhasználat, vagy a könyvtárosi munka.

A gyakorlat rávilágít arra, hogy a „könyvtáros játék” nem csak annak a 8-10 gyermeknek jelent többletet, akik közvetlenül szerepet vállalnak, hanem annak a 200 gyermeknek is, akik már tudják, hogy valami más térbe lépnek be, amikor kölcsönöznek, vagy csak „olvasgatnak”, A könyvtárosok igazolvánnyal a nyakukban, a saját házirend piktogramjaira hivatkozva tartják fenn a rendet. A szolgáltatók presztízse működteti a kliensek megfelelő szerepstátuszát. A jó gyakorlat egy komplex nevelési folyamat, melynek egyik eredménye, hogy sikerült visszakanyarítani az ifjú nemzedéket a könyvek felé, úgy, hogy közben digitális eszközöket arra használnak, amire valók, segítik vele saját munkájukat.

 

3. Kompetenciafejlesztés az óvodában

 

A jó gyakorlat célja konkrét tevékenységek, gyakorlatok bemutatása az integrált nevelés lehetőségeire, a felzárkóztatás- és tehetségfejlesztés hogyanjára, az óvodapedagógusok szemléletének változtatására módszertani kultúrájának fejlesztése különös tekintettel a differenciált, egyéni fejlesztéssel kapcsolatosan.

A jó gyakorlat a gyermekek életkori sajátosságait, valamint az egyes gyermek eltérő adottságait, ismereteit, képességeit, készségeit, attitűdjét veszi figyelembe. Ennek megfelelően már a komplex heti tervezés több szintre történik, melyben a képességfejlesztés az alap és ehhez hozzárendelt az ismeretanyag átadás. Ezen szemlélet biztosítja, hogy nem „tanagyag” tanítása, hanem egyéni fejlesztés történik differenciáltan, tevékenykedtetés által.

Mivel a fejlődés legintenzívebb színtere a játék ezért kiemelt a játék tevékenység, amely során a gyermek tapasztalatot szerez, tanul, örömhöz-, sikerélményhez jut. A programban maga a tanulás is játéban integrált, önkéntes és cselekvéses.

Alapfeltétel az egyenlő bánásmód megvalósulása érdekében a differenciált nevelés, a szegregáció- és a diszkriminációmentesség biztosítása. A program a legtöbb tevékenység szervezése során elveti a frontális foglalkozatási forma gyakorlatát. E szervezeti forma helyett az egyéni képességekhez mért, differenciált fejlesztési formában látja el a tehetséggondozást, a hátrányok-, különbözőségek kezelését, az integrált nevelést valamint a tanuláshoz szükséges készségek- és képességek fejlesztését az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében.

 

4. Nevelési eredményvizsgálat

 

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait.

Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon-követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. Az egyéni fejlesztési terv az óvodák csoportnaplóiban található.

 

4.1 Tervezés

 

A napi munka során kiemelt jelentőséggel kezelt az egyénre szabott módszerek és eszközök alkalmazása, mint az óvodai tanulás jellemzője. Mindez már magában foglalja a differenciálást, azt, hogy a személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. Ebből következően a fejlesztés nem azt jelenti számunkra, hogy felzárkóztatjuk, vagy visszafejlesztjük a gyermeket átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni.

Az éves tervben az intézmény működésének és a nevelők munkájának szabályozására kerül sor, melynek része a csoportok pedagógiai és működési terve, a napi-, heti rend, szolgáltatási kínálat, gyermekvédelemi-, nemzetiségi nevelés feladatai, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési terve, stb.

Az éves terv aktualizálása havi bontásban, hálóterv formájában is az érdeklődők rendelkezésére áll, valamint megtekinthető az intézmény honlapján – www. jaszberenyiovik.hu.

A csoportnaplóban az óvodapedagógusok heti rendszerességgel, három szintre differenciálva készítik el a készség- és képességfejlesztési tervet, csoportszintre és egyénre tervezetten egyaránt.

 

4.2 Mérés – értékelés

 

Egyéni fejlettségmérés

A konkrét mérés elvégzéséhez kilenc mérési terület kijelölésére került sor (Egészséges életmód jellemzői; Érzelmi nevelés, szocializáció; Akarati tulajdonságok; Anyanyelvi fejlettség; Játék jellemzői; Mozgás; Finommotoros képességek jellemzői; Pszichés funkciók jellemzői: Érzékelés-, észlelés; Emlékezet-, figyelem-, gondolkodás.) melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez hat-hat szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk. A szempontok mellett 0-tól 4-ig tartó becslési skála található, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható.

Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján.

A számok felhasználásával nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken.

A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosítjuk.

 

Csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése

Az egyéni értékelés a folyamatban a fő feladatok és tevékenységformák tervezése során a sikerkritériumokkal való egyéni összevetés alapján történik. Ennek összesítése adja a csoportszintű értékelést. A csoportszintű sikerkritériumhoz rendelt célértéket mindenkor az adott csoport óvodapedagógusai rögzítik a csoportnaplóban

Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési – fejlesztési tervezése.

Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja, amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó óvodapedagógusok munkájának megfigyelésére épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire.

A mérés során keletkező számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani.

Az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart.

A mérési eredmények összegzése tagóvodánként és intézményi szinten is elkészül, mely lehetőséget biztosít az összehasonlító elemzésre.

E tapasztalatok összegzése alapján történik az objektív értékelés, amely a további fejlesztés meghatározója.

 

5. OKOS SZOBA

 

A jó gyakorlat a különböző IKT eszközök megismertetését és azok biztonságos használatát mutatja be egy speciális eszközállománnyal rendelkező óvodában. Bemutatásra kerül a felnőttek világban való tájékozódás előkészítése, a tevékenységek során az IKT támogató, gazdagító funkció érvényesülésének lehetősége. Mód nyílik az információszerzés és – kezelés technikáinak kipróbálására, az élménypedagógiai színesebbé tételének bemutatására.

 

Óvodánk csoportszobái rendelkeznek számítógéppel, táblagéppel óvodapedagógusaink pedig rendelkeznek alapfokú számítógép–kezelői bizonyítvánnyal. Így az aktuális témához kapcsolódva tevékenységeink kiegészítő elemeként alkalmazzuk eszközeinket. „Okos szobánk” speciális tárgyi eszközeivel, heti rendszerességgel várja a mikro csoportosan tevékenykedő gyermekeket.

A jó gyakorlat biztosítja a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az egyenlő hozzáférést a hátrányok kompenzálását, a tehetségígéretek fejlesztését. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek is a digitális eszközök okos használatának megismerésére.

 

A program megjelenik az intézmény Pedagógiai Programjában és az Éves pedagógiai munkatervében. Itt találhatóak az aktuálisan felkutatott, folyamatosan frissített, linkek, IKT tartalmak, ötletek mellékletként. Itt láthatják a pedagógusok, hogy milyen tartalmak állnak készen a használathoz. A tartalmak digitális formában, folyamatosan mentésre kerülnek, hogy elérhetőségük segítse a napi gyakorlati alkalmazást. Erre alkalmas az okos szobába beállított Blue-ray lejátszó. Ezen az adathordozón a tematikának megfelelő könyvtárakban mentjük le a linkeket, így azok logikusan elérhetőek.

Az „okos szoba” használatának rendjét a speciális foglalkoztató termeink beosztásánál jelöljük, lehetőséget adva az igény szerinti délutáni használathoz, vagy az óvodán kívüli kis csoportok fogadásához.

A jó gyakorlat programjairól fotó dokumentációt állítottunk össze, melyet az intézményi honlapon – www.jaszberenyiovik.hu és a facebook oldalon – cikket és képgalériát – jelentetünk meg.

Mivel az informatika szó óvodai említésekor megoszlanak a vélemények, a vezető és a szakmai munkaközösség elkötelezettségét az innováció sikeres megvalósítása során elengedhetetlennek tartjuk. Fontos, hogy olyan nevelőközösség adaptálja a programot, akik elhivatottan képviselik az informatika megjelenésének szükségességét az óvodáskorú gyermekek kapcsolatában.

Innovációnk más intézményekben is jól alkalmazhatók, adaptálhatók:

  • Zenei- és hanginformáció átadásának módja;
  • Összegyűjtött képességfejlesztő programok;
  • Adott témához kapcsolódó képi információ;
  • Egyéni IKT kompetenciák fejlesztése.

Olyan intézmények számára ajánljuk a programot, akik az IKT óvodai nevelésbe történő integrációját támogatják, akik szükségesnek tartják a digitális műveltség alapozását, nem kiváltva a szabadjáték és mozgás elsődlegességét.

 

6. OVI ZSARU 

 

Intézményünk adaptálta a Fejér Megyei Rendőr-kapitányság által kidolgozott óvodai bűnmegelőzési programot, melyet 2010. óta, a Jász – Nagykun Szolnok Megyei Rendőrkapitányság és a Jászberényi Rendőrkapitánysággal karöltve – a Közlekedés és Baleset megelőzés programmal kiegészítve – szervez meg minden év áprilisában.

A program egész éves felkészülést igényel, annak érdekében, hogy biztos kerékpározási tudással és megfelelő KRESZ ismeretekkel rendelkezzenek a gyermekek.

Az OVI ZSARU program keretében ugyanis az iskolába készülő gyermekek kerékpáros vizsgát tesznek. A „szóbeli vizsga” után egy előre meghatározott útvonalon, rendőri irányítással, kell a gyermekeknek szabályosan végigkerékpározni. Ennek sikeres teljesítése esetén „igazi” fényképes, névre szóló „VEZETŐI ENGEDÉLYT” kapnak a vizsgázók a rendőrség dolgozóitól.

A vizsga feladatai:

–    különböző távolságokra festett figurák között hullámvonalban közlekedés;

–    30 cm távolságra felfestett vonalak között kerékpározás, közben jobbra – balra karjelzés;

–    KRESZ táblákkal ellátott, aszfaltra festett közlekedési pályán – a közlekedési szabályokat betartva – kerékpározás;

–    18-20 KRESZ-tábla felismerése.

 

(A programhoz kapcsolódóan – 2011. óta, – az intézmény legjobbjai képviselik városunkat a Budapesten megrendezésre kerülő MINI KRESZ „PINDUR-PANDUR KI-MIT-TUD” kerékpáros versenyen, kiváló eredménnyel.)

 

A gyermekek e napon találkoznak még rendőrkutyákkal, megismerkednek a rendőrök munkájával, a rendőrautó tartozékaival, valamint a „Robotzsaruval” és „Rendőr Robival”, akivel év közben is bármilyen problémát meg lehet beszélni.

 

Ezen kívül több állomáson teljesítenek még feladatokat, pl.

  • PUZZLE játék keretében KRESZ táblák kirakását, színezését,
  • a szabályosan felszerelt kerékpár tartozékainak felismerését, megnevezését,
  • a segélyhívó számok felismerését és a segélyhívás gyakorlását,
  • bábozás keretében „Rosszcsont Ricsi” kalandjainak értékelését,
  • kipróbálják, hogyan vesznek ujjlenyomatot, hogyan segíti a rendőrök munkáját a bűnözők felkutatásában,
  • filmvetítésen rendőr irányítása mellett rövid történeteket néznek meg, melyek arról szólnak, hogy idegenekkel nem szabad elmenni, édességet elfogadni, vagy amikor egyedül vannak otthon, senkit sem szabad beengedni.

Valamennyi témakört végigkíséri az a fő gondolat, hogy a gyermekek ismerjék fel a veszélyhelyzetekben rejlő kockázatot, ennek ismeretében hozzák meg döntéseiket. Természetesen mindig számíthatnak a család, az óvoda és a rendőrök segítségére is.

 

7. Tehetségfejlesztés színterei és lehetőségei az óvodában

 

A jó gyakorlat egy összevont intézményben megvalósuló tehetséggondozást mutat be, mely három szinten valósul meg, egyrészt a csoportokon belüli gazdagító programok alkalmazásával (hangsúlyozott a differenciálás, a párhuzamosan végezhető tevékenységek, tanulásszervezési formák, melyek alapvetően nem frontális foglalkoztatási formák), másrészt az egyes tagóvodákban működő tehetséggondozó műhelyekben, harmadrészt az intézményi szinten a – hét óvodából – válogatott gyermekek tehetség csoportjaiban.

 

A jó gyakorlat kitér a tehetséges gyermekek korai jellemzőire, a tehetségazonosítás lehetőségeire, az óvodapedagógus attitűdjére-, értékrendjére-, nevelési módszereire-, személyiségre a tehetségfejlesztés során.

 

Gyakorlati példákkal alátámasztva kerül sor a gazdagító tevékenységek és a különböző műhelyek munkáinak bemutatására.

Az intézmény sajátos gyermek-megismerési rendszerének köszönhetően az óvodapedagógusok naprakész információkkal rendelkeznek az egyes gyermek tudásáról-, készségéről-, képességéről-, attitűdjéről, erős oldalairól, illetve gyenge területeiről, melynek megfelelően heti rendszerességgel négy szintre tervezik a gyermekek fejlesztését, – a negyedik szint a tehetségfejlesztés. Ez a tervezési rendszer az éves tervezéstől egészen a napi tevékenységek tervezéséig nyomon követhető, alkalmazva a PDCA/SDCA logikát.

A tehetségfejlesztési tartalmak, a mindennapok során kiterjednek a zenei, a vizuális, az irodalmi, a matematikai (logikai), a természetismereti, a környezetvédelmi, valamint drámajáték és a mozgás területeire.

A csoportnaplóban az óvodapedagógusok heti rendszerességgel, négy szintre differenciálva készítik el a készség- és képességfejlesztési tervet, csoportszintre és egyénre tervezetten egyaránt, melyben a negyedik szinten jelenik meg a tehetségfejlesztés feladata. A tapasztalatok összegzése alapján történik az objektív értékelés, amely a további fejlesztés meghatározója. A gazdagító tevékenységek során az óvodapedagógus olyan egyéni feladatokat tervez, melyben a gyermek önmagához képest magasabb szintre jut, kiélheti kreativitását, sikerélményben részesül, az adott területen tehetsége kibontakozik.

 

A tehetség műhelyekben lehetőséget nyílik egy-egy speciális képzésre azoknak a gyermekeknek, akik kiváló kreativitással-, átlag feletti intellektuális-, szociális-, mozgásos képességekkel és az ehhez kapcsolódó nagyfokú motivációval rendelkeznek.

 

Az intézményi szinten működő műhelyek specialitása, hogy a hét óvodából válogatott gyermekek vesznek részt a tevékenységekben azok, akik a vizuális területen illetve a mozgás területén valóban kiemelkedő képességgel rendelkeznek.

 

Valamennyi tevékenységet óvodapedagógusok vezetik, akik rendelkeznek az adott tevékenységhez kapcsolódó speciális képzettséggel.

 

8. „Tündérvölgy” drámajáték az óvodában

 

Napi gyakorlatunkban – a gyermekek drámai élmény- és tapasztalatszerzéshez, kiaknázzuk a drámapedagógia eszközeit, a játékot, a képességfejlesztő komplex tevékenységeket, nevelési játékokat és a színházi nevelés területeit.

A drámajáték olyan tapasztalat, tudásanyag, műveltségtartalom beépítését teszi lehetővé a mindennapok gyakorlatában, amelyet gyermekeink egy fiktív maguk által épített világban, szereplőként bevonódva, élnek meg.

A programban a szokás- és szabályrendszer folyamatosan alakul a gyermekközösség kooperációja által. Lényeges elem, hogy a gyermekek nem a felnőttek korlátaiba ütközve élik napjaikat, hanem a közösség szabályrendszere mentén élnek.
A játékok során az egyéni különbségek figyelembe vételével, differenciált, egyénre szabott tervezéssel hátránykompenzáció és tehetséggondozás is megvalósul.
Az óvodapedagógusok, a szülők és a gyermekek közös élmények alapján működnek együtt, mivel ünnepeinket, hagyományainkat megélt módon közvetítjük.

A drámajátékot a nap folyamán bármikor alkalmazzuk, de lehet egy egész játékidő, akár több napon keresztül vitt tevékenységlánc alapja is.

  • A szakértői játék egyik legjellemzőbb ismérve az folyamatosan épülő szerep, pontosan meghatározott tér-, eszközhasználat, bővülő tartalmi elemek.
  • Sajátos módon szervezünk színházi nevelési drámát Ez a dramatikus tevékenység jó lehetőséget ad a nevelőközösség együttműködésére, a gyermekcsoportok színházi bevonódásához, probléma körbejárásához.

A folyamatosan kialakult “játéktár” lehetővé teszi, hogy a gyerekek maguk is kezdeményezhetik kedvenc játékaikat. Ezt segíti minden csoportban a „kincses kosár”, melyben a gyerekek megtalálhatják a szükséges kellékeket, jelmezeket. Természetesen ezeknek a játékoknak a nagy része az udvaron, a füves terepen is jól játszhatóak. Ezért van, amikor a szabadban kezdeményezünk, vagy kezdeményeznek a gyermekek.

 

9. Vízi játék az óvodában

 

Az új Központi Óvodában egyedülálló lehetőség, hogy helyben egy szép és modern medence áll rendelkezésre külön öltözővel és zuhanyzóval.

A medence mérete és az óvodapedagógusok felkészültsége elsősorban a vízhez szoktatáshoz biztosítják a feltételeket.

Elsődleges célunk tehát a gyermekek vízhez szoktatása, a víz megszerettetése, a víz, mint új közeg megismertetése, olyan biztonságos mozgás kialakítása a vízben, mint a szárazföldön.

A vízbiztonság alapelemeit a vízbiztonsági alapgyakorlatok jelentik, mint merülés, vízben való látás, légzés, elfekvés-leállás, siklás, vízbe történő ugrások.

Az alapgyakorlatokból első feladat, hogy a gyermekek megismerkedjenek az új közeg szokatlan hatásaival, és otthonosan járjanak, fussanak, változtassanak helyet a vízben.

A vízhez szoktatás során megtanítjuk a gyerekeknek a vízi légzéstechnikát.

Fontos elvünk, hogy a víz megszerettetése játékosan, önként, örömmel történjen. A megfelelő fegyelem mellett legyen jelen jókedv, humor, nevetés a hatékony nevelés érdekében.

 

 

 

Jászberény, 2023. 09. 11.

 

                                                                                                          Beszteri Éva

                                                                                                          intézményvezető