Víz világnapja

Víz világnapja 2022. 03. 22.

Óvodánkban nagy hangsúlyt kapnak a „zöld” ünnepek. Idén a víz világnapját – az előző évekhez hasonlóan – egy témahét keretében dolgoztuk fel. Ebben az időszakban vízzel kapcsolatos történeteket, dalokat, verseket mondunk, hallgatunk. Vízzel kapcsolatosan alkotunk. Újrahasznosított játékeszközökkel játszunk. A témahét fontos momentuma az a játszóház, amelyben óvodánk iskolába készülői közösen vesznek részt. Ez az esemény, közösségünk vízhez, környezetvédelemhez kötődő egységes attitűdjét formálja.  A kisebbek, a csoportszobai játék során találkoznak ezekkel az eszközökkel, így ők egyszerűbb szabályokkal, nekik való eszközökkel élik meg a víz fontosságát.                        

Március 15.

Március 15. óvodánkban

Amikor történelmi ünnepről beszélünk az óvodában, a felnőttek megemlékezését fordítjuk le a gyermekek számára érthető módon.

Kérdés lehet, hogyan magyarázzuk el egy kisgyermeknek, hogy mit is ünneplünk ilyenkor? Véleményünk szerint egyszerűen, az életkoruknak megfelelően, egy kis meseszerű történetbe ágyazva. Olyan népmeséket keresünk, ahol az igaz lelkű huszár nyeri el méltó jutalmát. Természetesen mindez jobban megmarad bennük akkor, ha közben játszhatnak is. Lehet belőlük igazi kis huszár, kecses kisasszony! Csoportszobáink díszévé válnak a megépített fellobogózott várak. A fiúk fakardot ragadhatnak, erejüket, ügyességüket bizonyíthatják. A lányok kivehetik részüket a gondoskodásból, kecsesen táncolhatnak díszített pártáikban, az ifjú huszárokkal.

Értelmezzük a magyar trikolór színeit. Mondókázunk, szimbólumokat készítünk. A projekt zárásaként az óvoda minden csoportja a Petőfi szobornál helyezi el, közösen elkészített nemzeti színű díszeiket.

Farsang

Óvodánkban már hosszú évek óta farsangi hetet tartunk. Ebben az időszakban minden tevékenységet a tél búcsúztatására fűzünk fel. Dalok, versek, mondókák kapcsolódnak a maskarákhoz. A témahét már hagyományosan, a délutáni pihenő előtti pizsamapartival kezdődik. Vidám, tréfás játékokkal, vetélkedésekkel tesszük változatosabbá, színesebbé saját hagyományainkat. Mesékkel, bábjátékkal hozzuk közelebb a királyi világot, a mesék végén megjelenő vigasságot.

A színek tánca program során lehetőség van egy közös, egységes élmény megélésére is.

Ma már az okos eszközöknek köszönhetően a busójárást mozgó képeken figyelhetik meg az óvodások is, ezért készítenek maszkokat, amiben részt vesznek a zajos télkergető szokáson.

Idén is lehetőségünk volt a hagyományos farsangi fánk elfogyasztására, mert az Eatrend gyermek étkeztető cég gondoskodott az ünnepi alkalom támogatásáról.

Természetesen ennek az időszaknak a leginkább várt eseménye a jelmezes farsangi bál, ahol a királylányok, tűzoltók mellett, már megjelennek a képernyő szuperhősei.

A kialakult helyzethez igazodva nem rendeztünk nagy, tömegeket megmozgató vigasságot, de a farsangi témahét minden eleme kisebb körben ugyan, de megvalósult óvodásaink örömére.

 

Tél végi drámajáték

A Központi óvoda nevelési gyakorlatának sajátos eleme a drámajáték alkalmazása. Februárban olyan közös játékot szerveztünk, amelyben minden gyermek részt vett. Négy alkalommal játszottuk el a „Szánkópálya” címmel elnevezett „drámát”. A játék célja, hogy konfliktuskezelési technikákat, egyeztetési formákat, együttműködési kereteket gyakoroljanak óvodásaink. Ez a játék egy fiktív világba kalauzolja a játszókat, ami jól igazodik a gyermeki világképhez, e korosztály meseszerű gondolkodásához.

A játék kerete egy hegyvidéki erdő a sípálya mellett, ahol az utolsó napon embermentes nyitva tartást hirdetnek, így az erdei állatok kipróbálhatják a szánkópályát, a sípályát, a teázót, majd felmehetnek a kilátóba. Mind ehhez játékzsetonokat kapnak. A probléma ott kezdődik, hogy a kiránduló buszra egy vaklaki nem fér fel közülük. A helyzet felkínálja, hogy a szundikáló medve, aki a tervekről semmit nem tud, otthon hagyjuk, hogy ne maradjunk ki remek lehetőségből. Azonban végig járva a programot, a kilátó távcsövébe tekintve, látjuk, hogy a medve a barlangja előtt sír. A hangradarokat bekapcsolva még azt is halljuk, hogy barátaiért aggódik, mert nem tudja mi történhetett velük.
Mind a 4 alkalommal a játszók, ezen a ponton hazasiettek. A medve szerepébe bújva elmondhatták, mit érez az, aki aggódik, majd csalódik. Az állatok szemszögéből elmondhatták a csábító lehetőség örömeit. A bocsánatkérést erre a korra már sikerül üres frázissá degradálni gyermekeinkben. Itt lehetőségük van a hibázás, vagy félreértés őszinte tisztázására, a mindenkinek igaza lehet megtapasztalására. Ebben a légkörben született stratégia arra, hogy ha legközelebb ilyen helyzet alakul ki, mit tehetnek, hogy senki ne sérüljön. Volt, aki felajánlotta, hogy a legközelebb ő marad itthon az erdőben, hiszen most úgy is volt.

Érdekes látni, hogy egy ilyen, minden korosztályhoz szóló játékban, ki hogyan vesz részt. A 3-4 évesek élvezik, hogy a nagyobbakkal együtt, őket utánozva, egy „mintha” tevékenységben vesznek részt. A nagyobbak próbálják a kisebbeket bent tartani a keretben. „Ülj elém a buszon!” „Így kell síelni!” „Legyél csendben, mert nem halljuk a medvét!” A kicsik tehát így szocializálódnak a közös játékélményre. Az 5-6-7 évesek pedig konstruktívan, a kirándulás élményt megélve egyeztetnek, dilemmáznak, érvelnek.  A szerkesztett drámajátékokban, jelen esetben a teázóban felszolgáló, a sípálya bérleteket ellenőrző, a buszvezető, a bölcs bagoly óvó néni is igazi játszótárs.

Vadász Katona Könyvtár – a Zene-bona csoport önálló könyvtári egységének megnyitása I.

Az olvasás, mint érték napjainkra szinte már teljesen a múlt felsejlő homályába veszve éli mindennapjait, mely folyamat visszafordítása érdekében egy speciális szakértői játéktevékenység mentén igyekeztem bemutatni a gyerekek számára a könyvtáros szerepkörbe helyezkedve az olvasás, valamint a könyvek emberi érzelmekre, kapcsolatokra gyakorolt hatásainak sajátságos összefüggő kapcsolatrendszerét.

A szakértői játék első lépéseként a gyerekeket állásinterjúra invitáltam, ahol bepillantást nyerhettek abba, hogy pontosan hogyan zajlik a munkakeresés folyamata. A gyerekekkel folytatott beszélgetéseket követően az egyéni kompetenciájukhoz igazodó, valamint érdeklődésüknek megfelelő pozíciót ajánlottam fel, mely betöltéséhez munkaszerződést kötöttünk, melyben a felek megállapodtak a munkavégzés minden aspektusáról.

A felvételt nyert dolgozókkal ezt követően a könyvtár területén kialakított „meeting asztal” körül megbeszélést kezdeményeztem, mely során ismertettem a gyerekekkel a könyvtári szokásokat, szabályokat, a könyvkölcsönzés menetét, valamint az egyéni titulusokkal járó kötelezettségeiket.

A gyerekek rendkívül lelkesen és elhivatottan kapcsolódtak be a játékba, melyet kimondottan komolyan véve, valós helyzetként értékelve, szerepbe helyezkedve éltek meg már az első pillanattól kezdve.

A következő lépés a könyvtár nevének, valamint címerének kiválasztása volt, mely során a gyerekek egyéni ötleteiket mérlegelve, önmaguk között, demokratikus szavazás által határozták meg a nekik legjobban tetsző felvetéseket, melyek értelmében került kiválasztásra a „Vadász Katona Könyvtár” elnevezés, melyhez illően egy autentikus címer került kialakításra.

A könyvtár berendezése során a könyveket kategorizáltuk, melyhez színes jelzéseket alkalmaztunk annak érdekében, hogy a gyerekek könnyedén rendszerezni tudják a kiadott, valamint a visszaérkezett könyvtári könyveket. A kategorizálás folyamatába is, mint ahogyan minden más folyamat esetében is a gyerekkel közösen került elvégzésre minden egyes munkafolyamat.

A „könyvtáros” gyerekek számára lehetőséget teremtettem arra, hogy saját kedvenc könyveiket bemutathassák a társaik számára, ezzel megteremtve az igényt a gyerekekben a közös érdeklődés mentén szerveződő barátságok kialakítására, valamint a tudatos olvasóvá nevelés eszközeként is kiválóan szolgált ez a gyerekek számára adott feladat.

A hét során kezdetben az irányításommal, majd a szerzett tapasztalatok gyakorlása által a gyerekek önállóan végezték a rájuk bízott feladatokat, így tehát a könyvkölcsönzés mikéntjét is. A könyvtárosok közösen, egymás között leosztva, olykor együttműködve hajtották végre a rájuk bízott feladatokat, melyek egyes fázisait a szerzett ismereteknek adekvátan törekedtek koordinálni.

Az adott napi munkafolyamatok zárásaként mindenki kitöltötte és aláírta a jelenléti ívét, valamint elzárta a könyvtáros igazolványát, mellyel szimbolikusan a felvett szerepet letéve újra óvodássá váltak.

A könyvtáros szakértői játék validáltságát mi sem jelzi jobban, mint, hogy a gyerekek elmélyülten és önfeledten tevékenykedtek a munkafolyamatok mindegyikében, ezért a játéktevékenység időbeli kibővítése mellett döntöttem. Ez tartalmi szempontból a kölcsönzési folyamat folytatását jelenti, mely mellett könyvtárközi kapcsolatok építése, könyvtári tevékenység szervezése, könyvek beszerzése, könyv írása, valamint könyvbemutató szervezése szerepel, mely segíthet még szélesebb aspektusból rálátást nyerni a gyerekek számára a könyvtári szakma, valamint a könyvszerzési folyamat mikéntjére.

Köszönet a Jászberényi Gyermekkönyvtárnak, akik partnerként kölcsön könyvekkel járultak hozzá a könyvtárunk megnyitásához, valamint külön köszönet Kunné Darók Anikónak, aki szakmai útmutatásával hozzájárult a pedagógiai folyamatok eredményes megvalósulásához.

Pap Sándor

A Zene-bona csoport óvodapedagógusa

„Hőseink, akik még ma is velünk élnek”, – avagy az 1848-49-es Forradalom és szabadságharc drámai eseményeinek feldolgozása a Zengő Óvodában

Intézményünk nevelési profiljában hosszú ideje meghatározó szerepet töltenek be a nemzeti identitástudat erősítéséhez köthető nevelési tevékenységekkel egybekötött hagyományápolási feladatok és szerepkörök felvállalása.

Az idén szerettük volna kibővíteni a Nemzeti Ünnephez kapcsolódóan minden évben szokássá vált Petőfi szobornál történő megemlékezésünket egy merőben eltérő kulturális eseménnyel. A gyerekek a hajdanán használatos népi játékeszközök kipróbálása által gazdagodhattak tapasztalatokkal és ismeretekkel a több százév viszonylatában bekövetkező kulturális változások mivoltával.

A Boglárka Hagyományőrző Kulturális Egyesület által meghirdetett Népi Játékok Fesztiválja az Óvodában elnevezésű pályázaton történő eredményes részvételnek köszönhetően az egyesületet fenntartó alapítvány kuratóriuma 650.000 Ft értékű támogatás által hozzájárult a program megvalósításához.

A nemzeti ünnephez kapcsolódóan a gyerekek számos játékeszközt próbálhattak ki, melyek mindegyike hosszas és elmélyült tevékenységvégzést vont maga után. Az egyesület munkatársai 35 féle különböző ügyességi, erő, valamint logikai feladatot magában hordozó játékeszközt helyeztek el az óvoda udvarán. A játékok között megtalálható volt többek között a „Csirkepofozó”, a „Sárkányölő”, valamint a „Kézzel hajtott Kosaras Fakörhinta” is. A gyerekek egy fa medalion gyűjthették az egyes játékok kipróbálását követően az azokért járó színes pöttyöket, melyeket aztán a délelőtt zárásaként emlékként megőrizve haza vihettek magukkal.

A délelőtt hamar eltelt, mely során minden gyerkőc megtalálhatta a maga kedvére való játékeszközt, ami által közvetlen tapasztalatszerzési környezetben szerezhettek ismereteket a várjátékokkal, valamint a lovagi torna sajátosságaival kapcsolatosan.

A hét végére természetesen minden csoport elkészítette a nemzeti színekben pompázó dolmányokat, zászlókat és kokárdákat, melyeket a Petőfi szobor lábán kialakított rózsakert köré tűzdeltünk, ezzel az alázattal emlékezve a szabadságharc áldozataira. A szobornál állva Herczegh Keve, a Zene-bona csoport növendéke mély átéléssel szavalta el Petőfi Sándor: Nemzeti dal című művét, mely mindannyiunk szemébe könnyeket csalt.

A Nemzeti Ünnephez kötődően a hét során számos aspektust megvizsgálva próbáltuk körül járni a szabadságharc eseményeit, melyhez kapcsolódóan a Zene-bona csoportos gyerekkel megfogalmaztuk a csoport 12 pontját, melyben a gyerekek elsősorban békét, barátságot, otthont és biztonságot kértek a világon minden ember számára.

Harci indulókat énekeltünk, meneteltünk, akár egy regement katona, melyhez természetesen elmaradhatatlan eszköz volt a huszárcsákó. A faliújságunkat is nemzeti színekbe öltöztettük, lévén, hogy a gyerekkel dolmányokat, kokárdákat és huszárokat készítettünk változatos vizuális technikák gyakorlása mellett.

A gyerekek nagy élvezettel vetették bele magukat a nem mindennapi események forgatagába, melyekből származó tapasztalatokkal szerettünk volna számukra olyan élményekkel szolgálni, melyek segítenek megérteni és felismerni a nemzeti szuverenitás, valamint a nemzeti hűség fogalmának tartalmi vonatkozásait, valamint azok életükre gyakorolt fontosságát.

 

Pap Sándor

A Zene-bona csoport óvodapedagógusa